Ivóvízminőség javítása (KEOP–2009–1.3.0)

Utolsó benyújtási határidő: 2010. december 6.

A támogatás célja

A konstrukció általános célja: A lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása a 98/83/EK irányelv és a hatályos 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben rögzített határértékek, illetve az OKI (Országos Környezetegészségügyi Intézet) Víz-higiénés osztályának szakvéleménye alapján, egyedi, illetve térségi ivóvízminőség-javító projektek keretében, a kormányrendelet szerinti ivóvízminőség-javító programnak megfelelő ütemezéssel.

Magyarország számos településén az ivóvíz minősége nem felel meg az európai uniós és az ezzel összhangban lévő hazai előírásoknak. Kiemelt fontosságú ivóvízminőségi jellemzők határértékeinek teljesítésére a Csatlakozási Szerződés határidőket is megállapít.

A szolgáltatott ivóvíz minősége szempontjából problémás települések eloszlása nem egyenletes az ország területén. Magyarország egyes térségeiben nagy számban és nagy sűrűséggel érintettek a települések. Koncentráltan az Észak-alföldi, a Dél-alföldi, továbbá az Észak-magyarországi és a Dél-dunántúli Régiókban találhatóak olyan települések, amelyek ivóvize nem felel meg a 98/83/EK irányelv vízminőségi határértékeinek. Szórtan minden régióban találhatók nem megfelelő minőségű vizet szolgáltató vízművek.

A Dél-Alföldön és Észak-Alföldön már jelentős lépések történtek az EU és a hazai előírások teljesítését szolgáló beruházások előkészítésére. A 1067/2005. (VI.30.) Korm. határozat alapján folyik az Észak- és Dél-alföldi Régiók Ivóvízminőség-javítási Programjainak előkészítése. A megvalósítás fázisára célszerűnek tűnik mindkét alföldi régiós program kisebb projektekre bontása.

A jelen pályázat keretében nyújtható támogatás a közműves vízellátás keretében szolgáltatott ivóvíz minőségének javítására, az előírt vízminőség biztosítására irányuló fejlesztések előkészítését, illetve megvalósítását segíti.

A támogatási cél az Új Magyarország Fejlesztési Program környezeti fejlesztéseihez, ezen belül az „egészséges, tiszta települések” megteremtését szolgáló beavatkozás-csoporthoz kapcsolódik.

A pályázati útmutatóban foglaltak általános információkat és szabályokat tartalmaznak, az egyes pályázatokra vonatkozó konkrét előírásokat a támogatási szerződés tartalmazza.

Az ivóvíz arzén, bór, nitrit és fluorid tartalmának egészségügyi hatásai

Az ivóvíz egyfelől különleges táplálék, másfelől elősegíti a tápanyagok, nyomelemek, vitaminok felhasználhatóságát. Ezzel együtt igen nagy azoknak a kémiai anyagoknak, vagy mikroorganizmusoknak a száma, melyek a víz útján a szervezetünkbe jutva, a körülményektől függően (a fogyasztó egészségi állapota, várandósság, életkor, különösen csecsemő- vagy gyermekkor, használati szokások és időtartam) enyhébb vagy súlyosabb veszélyt jelentenek az egészségre.

ARZÉN
Az ivóvíz arzén tartalmára vonatkozó, a korábbiakhoz képest szigorított határérték:
10 μg/l. Az arzén az ivóvízben, különböző formákban van jelen. Legjellemzőbb formái az arzenit: As(III) és az arzenát: As(V). Az ivóvíz arzén tartalma a legtöbb esetben természetes eredetű, fő forrása a kőzetekből, ásványokból való kioldódás.

Az arzenit forma reaktivitása és toxicitása lényegesen meghaladja, az arzenátét. Az IARC 1 az arzént Group I- humán karcinogén csoportba sorolta be. A WHO és hazai epidemiológiai 2 kutatások egybehangzóan mutattak ki szoros összefüggést a az ivóvíz határérték feletti arzén koncentrációja és egyes rákos megbetegedések kockázatának növekedése között. Különösen nő a tüdő-, és a bőrrák kockázata, de magasabb koncentrációk esetén a vese-, és hólyagrák kockázata is növekszik. A nemzetközi együttműködéssel a közelmúltban befejeződött hazai epidemiológiai kutatások ezen kívül egyértelmű összefüggést mutattak ki az egy vízellátási körzet ivóvizének arzén tartalma és szülési rendellenességek, pl. spontán abortusz gyakorisága között.

BÓR
Az ivóvíz bór tartalmára vonatkozó határérték 1,0 mg/l. Az ivóvízben a bór (metabórsav) többnyire csak igen kis mennyiségben fordul elő. A bór ásványai egyes geológiai rétegekben feldúsultak, az ezekből a rétegekből származó kútvízben határérték feletti mennyiség mutatható ki.

A WHO adatai szerint, hosszú- és rövid távú állat kísérletekben (egér, patkány, kutya) az ivóvízben, vagy a táplálékban található bór a hím állatok nemi szerveire, a herékre mutatott toxicitást. A fiatal egyedek fejlődésére gyakorolt negatív hatást ugyancsak kimutattak. Számos genotoxicitás 3 teszt eredményeként ugyanakkor megállapították, hogy a bór nem genotoxikus.

FLUORID
Magyarországon a fluorid mennyisége az ivóvízben legtöbb vízellátási körzetben az optimálisnál kevesebb. Az ivóvíz megengedett maximális fluorid koncentrációja: 1,5 mg/l.

Optimális mennyiségben a fluorid véd a fogszuvasodás ellen, megfelelő mennyisége, főleg gyerekkorban kiemelkedően fontos. Az európai országokban az ivóvíz túl alacsony fluoridtartalma miatt a kritikus korosztályt tablettával látják el, és fluoridos fogkrém használatát szorgalmazzák. Az ivóvíz magas fluorid koncentrációja ezzel szemben enyhébb esetben a fogak elszíneződését okozza, súlyosabb esetben csontrendszeri elváltozásokhoz, illetve súlyos fogzománc sérüléshez vezethet.

AMMÓNIUM-NITRIT-NITRÁT
Az ammónium, nitrit és nitrát a nitrogén körfolyamat részét képezik. Az ivóvíz ammónium határértéke 0,5 mg/L, a nitrát határérték: 50 mg/l, a nitrit határérték: 0,5 mg/l. A nitrogénformák átalakulása az ivóvízrendszerekben az oxigén ellátottságtól függő mikrobiológiai aktivitás következménye. A határértéknek megfelelő (0,5 mg/l) ammóniumból 1,27 mg/l nitrit halmozódhat fel, vagy 1,72 mg/l nitrát keletkezhet.

A nitrát megjelenése nagy koncentrációban (>25mg/l) talajvíz, karsztvíz ivóvízforrásokban tapasztalható, legnagyobb részben emberi tevékenység (különösen az állattenyésztés, műtrágyázás, szennyvízkibocsátás) következménye.

A nitrit és nitrát formák határérték feletti jelenléte az ivóvízben (nitrát a gyomorban nitritté redukálódik) csecsemőknél methemoglobinémiát, más néven „kékkórt” okozhat. A nitrit a hemoglobint methemoglobinná oxidálja, mely ezáltal alkalmatlanná válik az oxigénszállításra. A methemoglobinémia a beteg elkéküléséhez, légzési nehézségekhez, esetenként fulladáshoz vezethet. (Laboratóriumi állatkísérletekben a víz nitrit tartalmával összefüggésben kimutatható volt megnövekedett mellékvesekéreg aktivitás is, illetve hogy bizonyos ételek egyidejű fogyasztásával a szervezetben rákkeltő nitrózaminok is
kialakulhatnak).

Rendelkezésre álló forrás

A projektek előkészítésére rendelkezésre álló tervezett támogatási keretösszeg az útmutató megjelenésekor 37,5 milliárd forint. Konstrukció szinten az összeg nem kerül meghatározásra.

A konstrukció keretében a projektek megvalósítására 187 milliárd forint áll rendelkezésre a 2009-2013. időszakban. A megvalósításra rendelkezésre álló források nagyságáról, illetve a lekötések mértékéről az Irányító Hatóság havi rendszerességgel közleményt tesz közzé a NFÜ honlapján.

Kedvezményezettek köre

Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak:
1. Helyi önkormányzatok (321) egyénileg;
2. Helyi önkormányzatok társulásai (322, 366, 951);
3. Helyi önkormányzatok képviselőjeként eljáró költségvetési szerv (kizárólag az 1.fordulóban)
4. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró szervezet és települési önkormányzat(ok) közösen (konzorcium);
5. A Magyar Állam (mint közműtulajdonos) felhatalmazása alapján, saját nevében eljáró, az állam többségi tulajdonában lévő Zrt. (114);

Jogi személyiség nélküli társulások 1 (951) az első és a második fordulóban is pályázhatnak, azonban abban az esetben, ha a projekt támogatási összege meghaladja az 1 milliárd Ft-ot, a pályázat 2. fordulójáig a társulást át kell alakítani jogi személyiségű társulássá (322). Többcélú kistérségi társulások mindkét fordulóban pályázhatnak (366).

A társulásban mindazon önkormányzatoknak részt kell venniük, akiknek a tulajdonában lévő vízművön fejlesztés történik, a projekt keretében vagyont szereznek és/vagy részt vesznek a projekt önrészének finanszírozásában.

A jelen pályázati kiírás keretében a 4. pontban megjelölt pályázók konzorcium létrehozására irányuló együttműködési megállapodást kötelesek kötni (ajánlott elkészítési útmutató a KvVM FI honlapján található).

A konzorciumi és társulási megállapodásban legalább az alábbi feltételeket kell a résztvevő tagoknak egymással rendezni:
- A tagok együttműködési kötelezettsége legalább a fenntartási időszak végéig
- A konzorcium/társulás képviseletére felhatalmazott szervezet, illetve a szervezet nevében eljárásra jogosult személy jogai és kötelezettségei
- A támogatásból megvalósítani kívánt feladatok felosztása (fizikai mennyiségek, földrajzi terület és költségvetés szerint)
- Saját forrás tagok közötti felosztása
- A beszerzett eszközök tulajdonjoga és számviteli aktiválása
- Kilépésre vonatkozó szabályok, a tagság megszűnése, szankcionálás
- Díjképzési elvek a létrejövő vagyontárgyakon, a költség-haszon elemzésben használt díjszintek betartásának deklarálása (csak jövedelemtermelő projektek második fordulója esetén)

Jelen pályázat 1. fordulójába az Észak- és Dél-alföldi Régióból nem lehet pályázatot benyújtani.

Az Észak- és Dél-Alföldi régióból a 2. fordulóban a pályázatok a javasolt műszaki tartalomnak megfelelő, és az előkészítést végző Regionális Fejlesztési Ügynökség által meghatározott kedvezményezetti struktúra javaslatnak megfelelő társulásokkal nyújthatók be. Ettől eltérni csak az Irányító Hatóság egyedi engedélyével lehet, amelyet az RMT-nek megfelelő szintű változatelemzéssel alátámasztva lehet kérvényezni.

Támogatható tevékenységek köre

Támogatható tevékenységek a projekt-előkészítés során (1. forduló)

Az 1. fordulóban a támogatható tevékenység a
- Projekt-előkészítés

A projekt-előkészítés során elszámolható költségeket a C.3.1 fejezet tartalmazza.

Az 1. fordulót követő projekt-előkészítési szakaszban a támogatást nyert projektek a közreműködő szervezettől projekt-előkészítési szolgáltatásokban részesülnek, és a hiányzó projektdokumentáció kidolgozásához pénzügyi támogatást kaphatnak.

A Közreműködő Szervezet feladata a projekt-előkészítés nyomon követése és támogatása.

A projekt-előkészítési folyamatot végigkíséri a pályáztató szervezet és a pályázó közötti aktív kommunikáció.

Támogatható tevékenységek a projekt-megvalósítás során (2. forduló)

Támogatható szakmai tevékenységek köre

1. Vízkezelés: Amennyiben vízkezelési technológia alkalmazása (bővítés vagy új technológia létrehozása) bizonyul az összességében legelőnyösebb megoldásnak, akkor a kiemelt paraméterek (bór, fluorid, nitrit, arzén, ammónium) határérték alá csökkentése mellett komplex technológiával biztosítani kell, hogy a beavatkozás eredményeképpen a szolgáltatott ivóvíz minősége minden előírást kielégítő módon feleljen meg az irányelvnek és a kormányrendeletnek.
2. Más vízbázisra áttérés: Más vízforrásra vagy vízadó rétegre telepített kút létesítése akkor választható megoldás, ha az adott települések, település-csoportok esetében hosszú távon is ez mutatkozik az összességében legelőnyösebbnek.
3. Csatlakozás másik vízellátó rendszerhez, térségi rendszer kialakítása: Több változat összehasonlító elemzése igazolhatja, hogy a helyi vízbázis és vízkezelési technológia feladása mellett a térségben található más vízműre történő csatlakozás, vagy új térségi vízmű kialakítása a legelőnyösebb megoldás.
4. Ivóvízhálózat rekonstrukciója: A meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója olyan mértékben képezheti a beruházások részét, amely szükséges ahhoz, hogy az ivóvíz-minőség javítását közvetlenül szolgáló beavatkozások eredményessége a beruházás megvalósulása után és hosszú távon is biztosított legyen. A rekonstrukció költsége nem haladhatja meg az elszámolható költségek 20 %- át.
5. Az eddig el nem látott területek közül a támogatásra jogosult települések különálló belterületi település-részei, belterületeinek peremi részei, külterületeinek nem szórványszerűen lakott helyei, külterületein lévő közintézmények - szociális és gyógyintézmények - bekapcsolása az ivóvízellátásba, de csak abban az esetben, ha annak gazdaságos kiépíthetőségét és üzemeltethetőségét az EMT-ben és az RMT-ben igazolják (kizárólag erre a tevékenységre nem lehet pályázni).

A támogatható szakmai tevékenységekhez kapcsolódóan elszámolható az alábbi kiegészítő tevékenységek költsége:
- Hálózattisztítás szivacsdugós technológiával a projektben fejlesztéssel érintett vízművekhez csatlakozó vezetékrendszereken (az építés befejezését követően egy alkalommal a projekt indítása előtt vízminőségi problémával rendelkező hálózati elemeken)
- Vízbiztonsági terv készítése (Választható elem, részleteiről tájékoztatás a www.antsz.hu honlapon található.)

A fenti szakmai és kiegészítő tevékenységek kombinálhatók.

A támogatható tevékenységekre vonatkozó további előírások:
- Területszerzés a vonalas létesítmények területének kivételével lehetséges. Vonalas létesítményekre szolgalmi jogot kell alapítani.
- A helyszín előkészítése csak a beruházáshoz szükséges mértékben lehetséges,
részei lehetnek:
o Közlekedési, szállítási útvonalak kialakítása;
o Közműcsatlakozások kialakítása, esetleg közművezeték kiépítése;
o A beruházás megkezdéséhez szükséges egyéb műtárgyak helyszínének kialakítása, felépítése;
o A projekt megvalósítása során felmerülő egyéb terület előkészítő munkák (megelőző és mentő régészeti feltárás, régészeti szakfelügyelet, lőszermentesítés).
- A beruházási munkálatokat követő helyreállítási tevékenységek, ennek részeként a megvalósult műtárgyak tájba illesztése a projekt részét kell, hogy képezzék (és az építési soron kell elszámolni).
- A próbaüzem költségének elszámolása nem kötelező, de amennyiben erre támogatást vesznek igénybe, akkor a próbaüzem időtartama 6 és 12 hónap között mozoghat a hatósági előírással összhangban. (A próbaüzem költségét az építési soron kell megjeleníteni.)
- A szakmai tevékenységekhez kapcsolódó lehetséges eszközbeszerzések
o A projekt keretében beszerzésre kerülő ingóságok, melyek a megvalósult projekt működéséhez, fenntartásához szükségesek és bevezetésre kerülnek a kedvezményezett könyveibe. (A közművagyon részét képező gépészeti eszközök is ezen a soron tüntetendők fel.)

Támogatás mértéke

1. forduló: A projekt előkészítésre nyújtható támogatás mértéke:

Az előkészítésre elszámolható költség mértéke korlátozott, a 2. fordulóban tervezett elszámolható költség mértékétől függ az alábbi táblázatban foglaltak szerint. Az előkészítésre elszámolható költség az összegszerűen megadott és a százalékos arány alapján számolt érték közül a kisebb értéket nem haladhatja meg.

2. forduló tervezett elszámolható költsége	Előkészítésre elszámolható költség a 2. forduló tervezett elszámolható költségéhez viszonyítva maximum	Az előkészítésre elszámolható maximális összeg
Kevesebb, mint 1,2 milliárd	6 %	60 millió Ft
1,2 – 2 milliárd Ft	5 %	90 millió Ft
2 – 3 milliárd Ft	4,5 %	120 millió Ft
3 – 4 milliárd Ft	4 %	140 millió Ft
4 milliárd Ft felett	3,5 %	csak a %-os korlátozást kell figyelembe venni

A kedvezményezettől minimálisan elvárt saját forrás mértéke az előkészítésre elszámolható költségek arányában
• Nem központi költségvetési szerv esetén: 15%,
• Központi költségvetési szerv esetén: 0%.

2. forduló: A projekt megvalósítására nyújtható támogatás mértéke:
A 260 millió Ft fölötti összköltségű projekteknél a támogatási intenzitás számítása: a kötelezően alkalmazandó útmutató szerint elkészített és értékelésre benyújtott pénzügyi és gazdasági elemzés által megállapított finanszírozási hiányból származtatott összeg alapján történik az alábbi megszorításokkal:

• A támogatás maximális aránya (az elszámolható költségekre vonatkozóan): 90%.
• A kedvezményezettől elvárt saját forrás összege tartalmazza a nem elszámolható költségeket, a teljes megtérülő projektköltség részt, valamint 90% fölötti finanszírozási hiány számítás esetén a finanszírozási hiány 90% fölötti részét.

A 260 millió Ft alatti összköltségű projekteknél a támogatási intenzitás egységesen 90%.

(Az összköltségbe az Áfa összege is beletartozik!) Ezeknél a projekteknél a költség-haszon elemzést csak a változatelemzés és a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatának vonatkozásában kell elvégezni.

A projekttel összefüggésben, az értékesítésből, szolgáltatásból, bérbeadásból, regisztrációs díjból és egyéb bevételből a megvalósítás időszakát magába foglaló teljesítési időponttal számlázott bevétel a teljesítés időpontját is tartalmazó elszámolási időszakban csökkenti a projekt elszámolható költségeinek összegét!

Támogatás összege

1. forduló: A projekt előkészítésre nyújtható támogatás összege:

A támogatás mértéke alapján meghatározott összeg. Az 1. fordulóban elnyerhető támogatásnak összegszerű alsó határa nincs.

2. forduló: A projekt megvalósítására nyújtható támogatás összege:

Projektelőkészítési és megvalósítási támogatást a minimum 20.000.000 Ft tervezett teljes elszámolható beruházási összköltségű projektek kaphatnak.

Kiíró szervezet:

Neve: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Címe: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Tel.: (40) 638-638 (1) 474-9180
Fax.: (1) 474-9191
Honlap: www.nfu.hu
E-mail: nfu@meh.hu

Közreműködű szervezet:

Energiahatékonysági Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.
1134 Budapest, Váci út 45., A épület 6. emelet
1437 Budapest, Pf.: 328.

Pályázati dokumentáció