Logikai keretmátrix

A logikai keretmátrix (logframe) is egy olyan elemzési folyamat, amely egy pillanat alatt átlátható, a projekt megértését, végrehajtását és értékelését egyaránt támogatja, egyúttal segíti a minél pontosabb, konkrétabb és reálisabb tervezést.

A logikai keretmátrix kitöltését az alábbi, az előkészítési szakaszban ismertetett elemzéseknek kell megelőznie:
1. lépés: érintettek elemzése – a projekt által valószínűleg érintett csoportok, személyek, intézmények azonosítása, kulcsproblémáik, korlátaik, lehetőségeik azonosítása;
2. lépés: problémaelemzés – a problémák megfogalmazása, ok-okozati összefüggések meghatározása;
3. lépés: célkitűzés-elemzés – célkitűzések meghatározása a beazonosított problémák alapján (lásd. problémaelemzés, az Információgyűjtés és elemzés fejezetben)

Ha fenti elemző lépések után kell a projektben együttműködő partnereknek megegyezni a projektcélokról, a várt eredményekről és a végrehajtandó tevékenységekről, azaz a projekt logikai keretéről vagy beavatkozási logikájáról.

A célok csoportosítása a beavatkozási logika szintjein:

Átfogó célok => Hosszú távú társadalmi, gazdasági, szektorszintű vagy nemzeti programcélok, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul

Projektcél => A projekt központi célja a projekt kedvezményezettek, intézmények, illetve a rendszer számára biztosítandó fenntartható előnyök szempontjából. Ez határozza meg a projekt sikerét. Csak egy projektcélról beszélhetünk.

Eredmények => A projekt megvalósításával biztosítandó termékek / szolgáltatások, melyekért a projektmenedzserek közvetlenül felelnek.

Tevékenységek => A projekttermékek, -szolgáltatások megvalósításához elvégzendő teendők.

A kitöltött logframe mindenképpen rá kell férjen egy oldalra, úgy, hogy a szöveg könnyen áttekinthető olvasható maradjon.

A Logikai Keretmátrix sorai és oszlopai

Praktikusan, az áttekinthetőség érdekében elegendő egy átfogó cél megfogalmazása, a közvetlen célok száma 1–3 legyen, máskülönben a keretmátrix túl bonyolulttá válik ahhoz, hogy hasznos menedzsment eszközként használják. A jobb érthetőség kedvéért gyakran ajánlatos a közvetlen célokat sorszámmal ellátni (pl. 1. cél, 2. cél, 3.cél). Az eredmények mindegyike egy közvetlen célhoz kapcsolódik. A kapcsolódást az eredmények számozásával kell jelölni, attól függően, hogy melyik közvetlen célhoz járulnak hozzá (1.1. 1.2. 1.3. - 2.1. 2.2. …3.1. 3.2)

A vízszintes sorok a tervezés szintjeit jelölik, felülről lefelé haladva egyre konkrétabb:
- A legfelső sorban a projekt szélesebb kontextusáról beszélünk (hosszú távú, átfogó cél) Miért fontos a projekt a helyi társadalomnak és térségnek?
- A második sor a projekt céljainak szintje, itt adjuk meg projektünk konkrét, rövid távú célkitűzését (azt az ideális jövőbeli állapotot, aminek megteremtését projektünkkel el szeretnénk érni) Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre?
- A harmadik sor a projekt tevékenységeinek következtében létrejövő eredmények szintjét mutatja (A rövid távú célkitűzések által elérendő konkrét eredmények, a projekt a célcsoportra gyakorolt várható hatása, a projekt által létrehozott fejlesztések és változások) A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni, vagy mit tudnak tenni?
- A negyedik sor már a projektvégrehajtás szintje, itt soroljuk fel az eredmények létrehozásához szükséges tevékenységeket. (A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek és kapcsolódásuk a várható eredményekhez) Mit kell tenni, hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz?

Függőleges oszlopok:
A második oszlopban az ellenőrzéshez, értékeléshez fontos sikerességi mutatókat adjuk meg. (Jól körülírtak, lehetőleg számszerűsíthetők legyenek.)
- A hosszú és rövid távú célkitűzéseinek elérését alátámasztó mennyiségi és/vagy minőségi mutatók, indikátorok, melyekkel mérhető, hogy a projekt eléri-e és milyen mértékben a várható eredményeket és hatásokat.
- A tevékenységek sorában ebben az oszlopban nem mutató szerepel, hanem a projekt megvalósításához szükséges emberi és dologi erőforrások felsorolása, természetesen konkrétan és számszerűsítve. (Személyi- és eszközállomány, képzés, tanulmányok, működési feltételek, felszerelések)
A harmadik oszlop a sikeresség mérésének “hogyan ”-ját, forrását adja meg.
- A felső három sorban az átfogó és a konkrét célkitűzések, illetve az eredmények elérését igazoló információforrások és a teljesítmény igazolásához szükséges módszerek szerepelnek.
- A tevékenységek sorában ebben az oszlopban az emberi és dologi erőforrások költségeit tüntetjük fel.
A negyedik oszlopban vesszük számba azokat a külső tényezőket, amelyek a projektmenedzsment hatókörén kívül esnek, viszont teljesülésük elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a következő szint első oszlopában leírtak megvalósulhassanak.